Típusú kerekférgek. Biológia - hét - Az állatok önfenntartása

A testüregbe csillós tölcsérrel nyíló elvezetőcsőből álló, ősszájú állatokban található kiválasztószerv.

A Tisza-tó élővilága A Kisköre és Tiszavalk közötti folyószakasz felduzzasztásával a Tisza hullámterében létesült a Tisza-tó, amely km2-nyi kiterjedésével a Kárpát-medence második legnagyobb kiterjedésű állóvize lett.

Magyarázat: A vesécske néhány soksertéjű fajt kivéve minden gyűrűsféregben megtalálható kiválasztószerv. Mivel a gyűrűsférgeknek már van keringési rendszerük méghozzá zárt típusú! A Biológia III.

Kerekesférgek

Módosult vesécske módosult metanephridium Definíció: A paraziták idegesítés korona dalszövegek típusú kerekférgek lezárt részéből kiinduló elvezetőcsöveket tartalmazó, ősszájú állatokban található kiválasztószerv. Magyarázat: A módosult vesécske azokban az ősszájú állatokra jellemző, amelyekben van már keringési rendszer, de az nyitott.

S mivel a nyitott keringési rendszerben nincsenek hajszálerek, típusú kerekférgek szűrletképzést erre szakosodott tokok, zsákok a definícióban ezek azok a bizonyos "elzárt részek" fala kell hogy elvégezze.

Az elvezetőcső típusú kerekférgek még csillós tölcsérrel a végén!

típusú kerekférgek gyógykezelések az enterobiosishoz terhes nők számára

Módosult vesécske típusú kerekférgek ki a puhatestűekben és a rákokban alacsonyabbrendű rákokban héjmirigynek, magasabbrendűekben csápmirigynek is nevezikde kiegészítő kiválasztószervként néhány rovarban "fejvese" és pókszabásúban csípőmirigy is megtalálható.

Tudnunk kell azonban, hogy ez utóbbi állatok és általában a rovarok fő kiválasztószervei a Malpighi-edények. A puhatestűekben a szűrletképzést a szív fala végzi, s a képződő szűrlet a szívburokban itt ez funkcionál mint "lezárt rész" gyűlik össze.

Innen egy rövid vezeték az ún.

Tartalomjegyzék

Az ábra az éti csiga módosult vesécskéjének példáján mutatja be mindezeket a pericardium a szívburok tudományos neve : A már említett héj- csáp- és csípőmirigyek, valamint a fejvese is egy lezárt zsákkal sacculus kezdődnek, ezek falán préselődik át a testfolyadék. Általános gerinces vonás, hogy a bőr külső rétege mindig ektodermális eredetű, többrétegű laphám epidermisa középső és az alsó pedig a mezodermális irha cutis és a bőralja subcutis. A békák bőrében mindezek a következőképpen szerveződnek: Az már viszont speciális kétéltű-jellegzetesség, hogy az epidermiszben amelyet többrétegű, gyengén elszarusodó laphám alkot kivételesen hajszálerek is lehetnek vélhetően a típusú kerekférgek segítendő.

Az típusú kerekférgek származékai az irhába benyomuló mirigyek is, amelyek nyálkát, illetve méreganyagokat termelnek ez utóbbi, méregtermelő mirigyet az ábrán "fehérjetermelő mirigy" elnevezéssel találjuk. Az irha jellegzetes képződményei a színsejtek, amelyek lehetővé teszik, hogy az állat bizonyos határok között felvegye az őt körülvevő környezet színét és mintázatát rejtőzködés és hőszabályozás céljából.

A színváltozásokat a színsejtek egymáshoz viszonyított helyzetének megváltozása okozza, ami hormonálisan irányított folyamat.

Biológia - hét - Az állatok önfenntartása

A többi gerincestől eltérően a kétéltűek bőrében nincs zsírlerakódás. A bőralja is csak egy vékony kötőszövetes réteg, ami az alatta fekvő izomszövethez vékony típusú kerekférgek mentén hozzánő. A kétéltűek bőre nemcsak határoló- és légzési funkciókat lát el, hanem a kiválasztással kapcsolatos életfolyamatokban is szerepet játszik: ne feledjük, hogy a békák nemcsak veszíthetik a vizet a bőrükön, hanem azon keresztül fel is vehetik!

Így például a szó klasszikus értelmében a békák nem szoktak inni: a szükséges vízmennyiséget a bőrükön át veszik fel. Ez azonban gondot is jelenthet, hiszen mivel a békák édesvizekben élnek, a sejtjeikbe túl sok víz áramolhat be típusú kerekférgek a közegből.

típusú kerekférgek

Emiatt nagy mennyiségű, híg vizeletük képződik, s ez nagymérvű sóvesztéssel járhat. Ezt megelőzendő a békák bőre aktív ionfelvételre is képes: megfigyelték, hogy - akár kipreparált állapotban is - a kétéltűek bőre nátriumionokat képes felhalmozni a belső oldalán így pótolva az elvesztett sót.

A békák bőre tehát nemcsak a tüdő, hanem a vesék munkáját is segíti, kiegészíti.

Morfológia[ szerkesztés ] Testalkatuk változatos. Testük féregszerűen megnyúlt, kehely, vagy zsák alakú, de gömbölyű is lehet. Sok fajnak sajátos páncélzata, testfüggeléke van.

A szűznemzés A szűznemzés típusú kerekférgek a folyamat, amikor az egyedfejlődés csak a petesejtből indul meg, a hímivarsejtek részvétele nélkül. Szűznemzés - különösen alacsonyabbrendű állatokon - meglehetősen könnyen kiváltható. Ha például tengeri sün petéket megnövelt töménységű tengervízbe helyeznek néhány percre, utána a normál koncentrációjú vízben életképes lárvák fejlődnek ki belőlük, hímivarsejtek "közreműködése" nélkül is.

A Tisza-tó élővilága

Sok gerinctelen állatnál pl. Meg kell említenünk, hogy szűznemzéssel fejlődő petékből mindig hím típusú kerekférgek fejlődnek, de az nem általános, hogy az ilyen állatok haploidok lesznek.

típusú kerekférgek

Az embrió szűznemzés esetén típusú kerekférgek általában diploiddá válik a fejlődés korai szakaszában kivételt jelentenek ez alól például a hím méhek, ők haploidok. Mindezek azt bizonyítják, hogy a petesejt - különösen alacsonyabbrendűekben - lényegében minden információt tartalmaz, ami a fejlődéshez szükséges, a hímivarsejt csak egy indítólökést ad a folyamathoz. Annak, hogy mindezek ellenére a szűznemzés mégiscsak szórványjelenség, evolúciógenetikai okai vannak: az az állatcsoport, amelyik a szűznemzés egyszerűségéért cserébe "lemondana" a két szülő genetikai anyagának keveredése miatt előálló változatos utódokról, hosszú távon nem lenne túl sikeres a természetes szelekció viharaiban.

Fontos információk