Élő kerekférgek

Varga Lajos Ha hosszabb időn keresztül nem esik az eső, akkor a házeresz csatornáiban finom por halmozódik fel. Ebből a porból gyűjtsünk össze keveset, egy kisebb pohárban öntsünk vizet reá.

Kerekesférgek

Alig egy óra múlva a legtöbb esetben figyelmes nézéssel már szabadszemmel is parányi pontocskák tűnnek elő, melyek áteső fényben fehéresen csillognak. Ezek a piciny pontok ide-oda mozognak. Ám azonnal felismerjük, hogy nem valami csekély áramlások hajtják őket, hanem önállóan, saját mozgási szervekkel úsznak.

Picinységük miatt élő kerekférgek gondolhatnánk, hogy véglények. Fogjunk csak ki egy pipettával egy vagy több ilyen úszó pontocskát s egy vízcsöppben tegyük mikroszkópium alá! Rögtön látni fogjuk, hogy sok ázalékállatkához hasonlóan csillangó sörték segítségével vígan tovább úszkálnak.

  • Bélbetegségek és azok megelőzése
  • Teljes szövegű keresés Kerekesférgek A kerekesférgek Rotatoria osztály közé tartoznak a legkisebb méretű soksejtű állatok, amelyek 40 mikron a milliméter ezredrésze!

Az állatkák olyan élénken mozognak, hogy nagyon nehéz testük felépítését részletesebben megfigyelni. Mert vízcseppünkbe néhány korhadt faszálka vagy parányi szalmatörmelék is jutott, melyeket a porral együtt a szél hurcolt a csatornába.

Ezek most a vízcsepp aljára élő kerekférgek s így állatkáink közöttük és a parányi homokszemcsék élő kerekférgek pompás búvóhelyre találnak kíváncsi tekintetünk elől. De nini! Amint a mikroszkópium látómezejét átkutatjuk, egyszerre észrevesszük, hogy az egyik állatka testének keskeny végével megtapadt az egyik törmelékszemcsén. Testének másik vége szabadon előreáll s ezen közepes nagyítással is két köralakú fogaskerék tűnik föl, melyek élénken forognak.

Most már tudjuk, hogy mikkel van dolgunk. Kerekesférgek ezek, a Rotatoriák, vagy Rotiferák rendjébe tartozó állatkák. Nem véglények, hanem igazi szervekkel ellátott többsejtű állatok, Metazoák.

milyen férgek vannak a tojásokban a férgek kezelése és eltávolítása

A kerékszervek mozgása mellett még egy másik szerv mozgása is azonnal feltűnik. Az állatka testében, azon a helyen, ahol a nyakhoz hasonló befűződés van, szilárd, két félre oszlott szerv van, melynek részei egyenletes ütemben egymásra préselődnek, majd újra eltávoznak egymástól.

A zúzómalomra emlékeztető szerv közben szabálytalanul ide-oda forog. Ez a szerv az úgynevezett rágókészülék. Részei kemény kitinából állanak s azt a táplálékot aprózzák fel, melyet a kerékszerv sodort a szájnyílásba s innen a garatba és élő kerekférgek rágógyomorba.

Mik azok az említett kis fogaskerekek? Ennek tisztázása céljából valamivel erősebb nagyítást kell vennünk s az állatkák élénk mozgását is meg kell akadályoznunk.

Ezt úgy érjük el, hogy vízcseppünkhez nagyon kevés hígított kokainoldatot teszünk, mely rövidesen kifejti bódító hatását.

Ekkor világosan láthatjuk, hogy állatkánk testének elülső részén két kerekded, lebenyes nyújtvány tör előre, melyeknek peremén finom csillangók csapdosnak, mégpedig most már a bódítószer hatása alatt nagyon lassan. Alaposabban megfigyelve, észrevesszük, hogy a csillangók mozgása a lebeny kerületének egyik pontján indul meg s meghatározott irányban egyik csillóról a másikra terjed át hullámszerűen.

élő kerekférgek

Rövidesen egy újabb hullám következik, úgyhogy egyidejűleg több hasonló hullám halad végig a szegélyen. Ez a mozgás okozza azt, hogy a rendesen élő kerekférgek hullámzás azt a benyomást kelti, mintha a kerek lebenyek fogaskerékszerűen maguk mozognának. Mindkét körlebeny között, kissé a hasoldal felé, foglal helyet a szájnyílás, melyet élő kerekférgek nagyon élő kerekférgek csillangók bélelnek ki. Hiszen az ereszcsatorna finom száraz porában, ha szárazon vizsgáljuk meg, a mikroszkópium alatt is csupa élettelen, mozdulatlan, szilárd testecskéket találunk.

S mégis a porszemecskék között kell lenniök ezeknek a élő kerekférgek állatoknak. Ám nem mutatják azokat a megkapó élettevékenységeket, melyeket az imént a vízcseppben megismertünk.

Tetszhalottak, teljesen kiszáradtak, összezsugorodottak s csak a szakember tudja megkülönböztetni nagy fáradsággal a környezetükben látható igazi élettelen testektől. Ám megnedvesítve csodálatos módon képesek arra, hogy újból életre keljenek. Mindjárt meg kell azonban jegyeznünk, hogy állatkáink a lappangó életnek ebben az állapotában is némi életműködéseket mégis végeznek. Mindenekelőtt a kiszáradás csak külsőleges; a test sejtjeiben a nedvesség nyomainak meg kell lenniök.

Ha erős felmelegítéssel vagy teljesen száraz levegőn a víznek ez a parányi mennyisége is eltűnik, akkor állatkáink elpusztulnak és többé nem recept fergek ellen életre.

platyhelminthes gázcsere

A legfontosabb életműködések: lassú anyagcsere, elenyészően csekélyfokú lélekzés élő kerekférgek a lappangó élet állapotában is megvannak, ha eszközeinkkel nem is tudjuk élő kerekférgek. A kerekesférgek elevenen is tekintélyes számban találhatók a korhadó falevelek között, moha- és zuzmópárnákban, a nedves talajban, a porban és iszapban. Velük szemben rengeteg kerekesféreg él a vízben; leginkább az édesvizekben. De csekélyebb fajszámuk megtalálható a tengerben és a féligsós vízben is.

Vannak élősködő fajok is. Testük külső alakja rendkívül változatos, de a belső szervek felépítésében mégis sok hasonlóságot és megegyező alaptervet mutatnak. Schizocerca diversicornis Daday. Rotaria rotatoria Schrk 2. Asplanchna sieboldi Leydig rágókészüléke. Ez az aránylag szilárd külső takaró a kutikula, melyet az alatta levő, élő, igazi bőrsejtek építenek fel.

Ez a külső kutikula némely helyen rendkívül vékony s így ezen a helyen a bőr puha és hajlékony. A láb rendesen a hasi oldal felé foglal helyet s gyakran gyűrűszerűszelvények különböztethető meg rajta. Ezek a gyűrűs szelvények a kerekesférgek nagy részének testét látszóla olyan módon tagolják, int az ízeltlábúakét vagy a gyűrűsférgekét.

Ez utóbbiakban azonban a szelvényezettség a test belső szerveire is kiterjed, a kerekesférgeké pedig csak a bőrre szorítkozik. A külső szelvényezettség célja kettős.

  • Brehm: Az állatok világa / V. OSZTÁLY: KEREKESFÉRGEK (ROTATORIA)
  • Ellenőrző kérdések a

A szelvények egyrészt a testrészek nagyobb mozgékonyságát segítik elő, másrészt a leginkább veszélyeztetett fej és láb védelmét teszik lehetővé. A víz legcsekélyebb megrázkódására ugyanis rögtön behúzzák a fejüket és lábukat a törzsbe, mert azok ízei úgy mozgathatók el egymás mellett, mint a távcső részei. Sok kerekesféreg törzsét külön páncél védelmezi, melybe gyakran mész rakódik s többnyire lapos alakot ölt. Ilyenkemény páncéljuk van az ú. A kerékszerv alakja rendkívül változatos.

Elterjedhet több lebenyen, melyek a szájnyílás körül türemkednek elő, de gyakran főleg a kúszó fajokon csak egyszerű csillópamatot alkothat, amint néhány később szóbakerülő fajon látni fogjuk. A láb végén elhelyezett mirigyek váladéka arra szolgál, hogy az állatka élő kerekférgek s akaratától függően bizonyos ideig esetleg állandóan valamilyen fereghajtas emberben egyhelyben maradjon.

A kerekesférgek testén nagyon gyakran olyan függelékeket, tüskéket, sörtéket, vagy úszószerű függelékeket is találhatunk, melyek élő kerekférgek a mozgás szolgálatában állanak. Nagyon sok faj van, melyek az úszáson kívül a mozgásnak egy másik sajátságos faját is végzik, t. Rendesen harántcsíkolt izmokkal ellátott és erősen fejlett ugrósörték élő kerekférgek teszik őket arra, hogy a nagy ellenállást kifejtő vízben is jókora távolságra pattanjanak Filina- Polyarthra- Pedalia-fajok.

Ám az úszás sebessége is nagyon változó. Némelyek valósággal száguldanak a vízben, mások azonban nagyon lassan, csaknem méltóságteljesen úsznak ide-oda, miközben állandóan változtatják az úszás élő kerekférgek. Vannak olyan fajok is, amelyek a piócákhoz hasonlóan araszolva is mozognak Rotaria, Philodina stb.

Rendesen a tapintás szolgálatában állanak azok a nyújtványok, függelékek, ormányszerű képletek, melyek a kerekesférgek fején és testének egyéb részein helyezkednek el; rendesen mozgathatók és nagyon érzékenyek. Különösen jól fejlettek azokon a fajokon, melyek a vízben lebegő életmódot folytatnak plankton-élőlények.

  1. Morfológia[ szerkesztés ] Testalkatuk változatos.
  2. Kerekesférgek – Wikipédia
  3. Macskafajták
  4. Helminthiasis tünetek felnőtteknél, hogyan kell kezelni
  5. Progeszteron a kerekesférgekben
  6. A német szöveg némi figyelemre méltatásával magyarra átültette és kibővítette dr.

Említettük, hogy a páncélos-kerekesférgek Loricata testét sokszor nagyon kemény és más állatok által meg nem emészthető héj védelmezi.

Ám vannak olyan fajok is, melyek élő kerekférgek, kocsonyás és parányi zsákhoz hasonló védőburkot választanak el s benne élnek. Ha veszedelem fenyegeti őket, akkor ebbe húzódnak vissza, nagy hirtelenséggel. Melicerta ringens L. Ejferth-Schönichen: Einfachste Lebensformen Bd. A Melicerta és Oecistes nevű fajok a kocsonyás lakózsákocska falát még külön meg is erősítik apró idegen, szervetlen anyagokkal.

A kerekesférgek külső takarója alatt hosszanti és harántizmok vannak; különösen ezek az utóbbiak jól fejlettek. Ez az izomrendszer sok tekintetben hasonlít élő kerekférgek többi féregbőrizomtömlőjéhez.

Számos izom van a testüregben is, mely a kültakaró és a belső szervek között fut le. Ezek között legfontosabbak azok élő kerekférgek izmok, melyek a kerékszerv behúzását és kiterítését, valamint a láb behúzását és kitolását végzik. Állatkáink tápcsatornája — amint láttuk — a többnyire hasirányban elhelyezkedő szájnyílással kezdődik. Rendesen a kerékszervnek különleges része veszi körül. A garatban folytatódik, mely után a rágógyomor következik, a rendesen jól fejlett rágókészülékkel, melynek apró részei minden fajra jellemző különbségeket mutatnak s így az állatkák nagyon jellemző faji bélyegeinek tekinthetők, melyeknek a fajok meghatározásában jelentékeny szerepük van.

A rágókészülékre jellemző az is, hogy alkotórészei mindjárt végleges nagyságban fejlődnek ki s így jól megkülönböztetik az egymáshoz gyakran nagyon hasonló fiatal alakokat.

Navigációs menü

A rágókészülék részeit erőteljes izmok mozgatják, melyek rendesen csak az állatka halálakor fejezik be működésüket. A rágógyomorból rendesen igen keskeny nyelőcső vezet a gyomor felé.

élő kerekférgek hogyan lehet eltávolítani férgek gyógyszert

A rágókészüléktől felaprózott táplálékot a nyelőcső bélelő csillói vezetik tovább. Ám a nyelőcső fala erősen kitágítható, úgyhogy nagyobb falatok is keresztüljuthatnak rajta. Vannak olyan fajok, melyekben a rágókészülék ősi formáját megőrizte, amennyiben nem a táplálék felaprítását végzi, hanem igazi fogókészülék.

Ezt úgy használja az állatka, hogy a garaton és élő kerekférgek nagy sebességgel kiölti s vele ragadja meg zsákmányát, melyet aztán rágógyomrába ránt be. A zsákmány ilyenkor felaprózatlanul jut be a tulajdonképpeni gyomorba.

myparasites facebook

élő kerekférgek A nyelőcső gyomorfelőli végén rendesen két jól fejlett emésztőmirigy élő kerekférgek helyet. Ezek váladékukat a széles emésztőgyomorba vezetik, melyet kerek vagy hosszúkás, jól fejlett pillákkal kibélelt hatalmas sejtek alkotnak. A gyomor után hosszabb vagy rövidebb bél következik, mely a test végén lévő nyílik. Vannak egyes fajok, melyeknek emésztőgyomra vakon végződik Asplanchna, Paraseison.

V. OSZTÁLY: KEREKESFÉRGEK (ROTATORIA)

Az emészthetetlen táplálékot ezek rendesen a szájnyíláson ürítik ki igen nagy sebességgel. A kiválasztás életfolyamatát két vízér protonephridium végzi, melyek rendesen a nyak tájékán kezdődnek s hosszú csatornák alakjában a test jobb és baloldalán futnak lefelé.

Oldalt több vagy kevesebb, vakon végző ágat viselnek, melyeknek végében a lángsejtek helyezkednek el. Mind a két csatorna a kloakába nyílik, de a legtöbb fajban az úgynevezett összehúzékony- vagy lüktető-hólyag közvetítésével, mely sokszor tekintélyes nagyságúra duzzadhat meg. Ezt a kiválasztó készülék által összegyűjtött élő kerekférgek, ill. A kerekesférgek idegrendszere meglehetősen egyszerű alkotású.

Legfontosabb része a páros vagy páratlan agydúc vagy agy, mely rendesen a fejben a garat fölött helyezkedik el. A test egyes részei felé, főleg a külső érzőszervekhez nagyon vékony idegeket bocsájt.

élő kerekférgek parazita gyógyszer mellékhatások nélkül

Az érzőszervek között legfontosabbak a már említett tapogatók, vagy érzősörték, melyek legnagyobb tömegben a fejen vannak elhelyezve. Fontos idegpálya vezet a szemhez is, mely többnyire kerek vagy X-alakú. Száma rendesen egy vagy kettő, ritkán három. A szemeket fekete vagy vörös festék színezi élő kerekférgek gyakran lencseszerű parányi fénytörő közeg van rajtuk. Ám sok olyan kerekesféreg van, melyeknek szeme egyáltalánban nincsen. A élő kerekférgek váltivarú élő kerekférgek.

Minden, amit eddig róluk mondottunk, csak a nőstényekre érvényes. Giardiasis gyermekeknél kiütés az eddig említett szerveken kívül találunk még egy vagy két petefészket s ezeknek megfelelően egy vagy két szíktömlőt, melyek a peték fejlődéséhez szükséges táplálékokat szállítják, illetőleg termelik.

A zacskóalakú petefészkekben keletkeznek a peték, melyek rövid petetartóba jutnak; ez a kloakába nyílik. Nagyon sok faj lerakja a petéket; más fajok a testükhöz kívül hozzátapasztva addig cipelik magukkal néha 8—10 petét is!

Valójában tehát magzat: embriumtartók.

Vannak azonban olyan fajok is, melyeknél a fiatal egyedek az anyaállat testében érik el teljes fejlettségüket, tehát elevenen hozzák a világra. A fiatalok mindig az anyaállathoz hasonlítanak, tehát álcaállapot nem fordul elő.

A hím egyedek, már amennyire egyáltalában ismerjük őket — úgy látszik, hogy a Bdelloidea-alrend tagjainál hímek nincsenek — sokkal kisebbek, mint a nőstények s szervezetük rendkívül elcsökevényesedett. Nincsen tápcsatornájuk, persze szájnyílásuk sem s ezért csak néhány napig tudnak élni.

Lüktetőhólyaguk is hiányzik s kerékszervük erősen visszafejlődött. Ezért van az, hogy sok faj hímjei nagyon hasonlítanak egymáshoz. Testüket csaknem egészen kitölti az erősen fejlett, körte- vagy golyóalakú here, mely rendesen a megtermékenyítőszervben élő kerekférgek.

Account Options

A hímek csak élő kerekférgek tengerekben élő Seisonidáknál hasonlítanak a nőstényekhez s minden szervük megvan. Ezek a fajok mindig megtermékenyített petékkel szaporodnak. Velük ellentétben a hímekkelnem rendelkező Bdelloideák állandóan termékenyítetlen petékkel, tehát szűzen, parthenogenetikusan szaporodnak. A többi kerekesféreg nagy tömegénél a élő kerekférgek mind a két módját megtaláljuk.

Nőstényeik kétféle petét termelnek, mégpedig termékenyítetlen subitanus és tartós- téli- petéket, amint ezt néhány örvényféreg esetében is látjuk.

A tartóspetéket kemény, gyakran érdes felületű, dudorokkal vagy tüskeszerű képletekkel ellátott burok védelmezi a tél viszontagságai és a kiszáradás ellen. A nemzedékváltozásnak, az ú. Lange A. A vastag, kemény burokkal ellátott tartóspetéből mindig nőstény állat fejlődik. Ez szűzen, parthenogenetikusan az ivartalan ivadékok egész sorát hozza létre, mellyel leginkább nőstény egyedekből hállanak. Elvétve hímek is felléphetnek.

Fontos információk