Helminthosporium solani papa, Horváth józsef a szántóföldi növények betegségei by ezvans - Issuu

Crop Science | Magyarország - Kórokozók

helminthosporium solani papa szalagféreg lárva székletben

Keszthely, ……………………… Keszthely, ………………………………… …………………………………. A téma jelentősége és időszerűsége A vizsgálatok előzményei A Phytophthora infestans rövid jellemzése Helminthosporium solani papa kórokozó gazdanövényköre és a betegség kialakulása, tünetei.

paraziták és helminták kezelése

A kórokozó változékonyságának és világméretű elterjedésének migráció hatása az integrált növényvédelemre A genetikai védekezésre gyakorolt hatások A kémiai védekezésre gyakorolt hatások Az agrotechnikai védekezésre gyakorolt hatások Rezisztenciára nemesítés a burgonyavésszel szemben Rassz-specifikus vertikális rezisztenciára nemesítés Nem rassz-specifikus horizontális rezisztenciára nemesítés A lombozat és a gumók helminthosporium solani papa összefüggése 19 2.

A rezisztenciára nemesítés nem hagyományos módszerei A rezisztens fajták szerepe az integrált növényvédelemben Környezeti tényezők hatása az ellenálló képességre A rezisztenciavizsgálatok anyaga és helyszínei A rezisztenciavizsgálatok módszerei A lombozat fitoftóra-ellenállóságának vizsgálata fóliasátras provokációs helminthosporium solani papa A lombozat fitoftóra-ellenállóságának vizsgálata szabadföldi provokációs kísérletekben A gumók fitoftóra-ellenállóságának vizsgálata fajtakísérletekben fellépő természetes fertőzés nyomán A gumók horizontális rezisztenciájának vizsgálata laboratóriumban 32 3.

Burgonyagumó-korongok elicitoros vizsgálata. Meteorológiai megfigyelések Burgonyafajták lombozatának fitoftóra-ellenállósága Fóliasátras provokációs kísérletek Szabadföldi provokációs kísérletek Burgonyafajták gumójának fitoftóra-ellenállósága Rezisztenciavizsgálatok fajtakísérletekben, természetes fertőzés nyomán Laboratóriumi rezisztenciavizsgálatok egészgumós mesterséges fertőzés Burgonyagumó-korongok elicitoros vizsgálata A lombozat és a gumók fitoftóra-ellenállóságának kapcsolata.

Környezeti tényezők hatása a burgonyavésszel szembeni ellenálló képességre A gumók rezisztenciavizsgálata fajtakísérletekben, természetes fertőzés nyomán Államilag elismert burgonyafajták fitoftórarezisztenciájának jellemzése Burgonyafajták fitoftóra-ellenállóságának vizsgálata fajtaés provokációs kísérletekben A lombozat rezisztenciavizsgálati módszereinek összehasonlító elemzése A gumók rezisztenciavizsgálati módszereinek összehasonlító elemzése A lombozat és a gumók fitoftóra-ellenállóságának összefüggése Az államilag elismert burgonyafajták rezisztenciaszintjének értékelése és szerepük az integrált és ökológiai termesztésben.

  1. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - PDF Free Download
  2. Rendeljen Hivatalos vetőmag forgalmazótól fémzárolt hibrid kukorica és napraforó vetőmagot ban is
  3. Hallgatói dolgozatok (TTK) - Böngészés - cím:
  4. У него даже мелькнуло подозрение -- а уж не следил ли Шут за всеми его бесплодными поисками.

  5. Giardiasis symptoms human
  6. A szántóföldi növények betegségei | Digitális Tankönyvtár
  7. Paraziták hogyan lehet eltavolitani

Az értekezés foglalkozik a rezisztenciavizsgálati módszerek összehasonlító elemzésével, a lombozaton és a gumón kifejeződő rezisztencia összefüggés-vizsgálatával, a horizontális rezisztencia tartósságával, az államilag elismert burgonyafajták ellenállóságának komplex jellemzésével és egyes környezeti tényezők betegség-ellenállóságra kifejtett hatásaival.

White Lady, Helminthosporium solani papa, Raja szántóföldi rezisztenciája évjárattól variancia az átlagarányhoz, változó környezeti feltételek között is következetesen kifejeződött, miközben több fajta pl.

Hallgatói dolgozatok (TTK) - Böngészés - cím:

Red Scarlett, Ukama, Cicero érzékenyen reagált az évjárathatásokra. In spite of the fact that environmental factors may have a significant effect on the horizontal types of resistance, the field resistance of certain registered potato varieties proved to be fairly stable even under altering conditions, expressing in both the foliage and tubers.

Helminthosporium solani papa des beträchtlichen Einflusses verschiedener Umweltfaktoren auf die horizontalen Resistenzformen gibt helminthosporium solani papa einige staatlich anerkannte Kartoffelsorten, deren Feldresistenz neben der stark schwankenden Auswirkungen der Jahrgänge an beiden Pflanzenteilen eine gewisse Stabilität zeigte.

A téma jelentősége és időszerűsége A burgonyavész, melynek kórokozója egy sajátos biológiájú mikroorganizmus1, a Phytophthora infestans Mont.

Aszártagon könnyen észrevehetők az enyhén kiemelkedő, szürkés sötétbarna színű pontszerű képződrnények, a gomba sztrórnái. A folt nagyobbodik, körülölelheti a szárat a gombaelbontjaa cellulózt a szár eltörik, ennek következtében a növények "keresztül-kasul" fekszenek. A felmetszett szárban, a mandula alakú folt alatt sűrű, "egérszürke" színű rnicéliurn van.

Ezt igazolta a kórokozó XIX. Hazánkban a betegség évente lép fel járványszerűen, de csaknem minden évben találkozhatunk az általa kiváltott tünetekkel. Legutóbb ban okozott érzékeny veszteségeket a burgonya és paradicsom állományokban.

A burgonyavész kiemelkedő jelentőségére utal az a világméretű kutatási- és technológiafejlesztési együttműködés Global Initiative on Late Blight, GILBamelyet ban hívtak életre az integrált védekezési programok összehangolására CIP helminthosporium solani papa A téma időszerűségét azok a jelzések is alátámasztják, amelyek az es években Észak-Amerikában és Nyugat-Európában bekövetkezett súlyos fitoftórajárványok kapcsán a védekezési stratégiák újragondolására hívják fel a figyelmet Fry és GoodwinSchepers Emiatt a legújabb törzsfejlődési rendszerek a kórokozót nem a valódi gombák Eumycota törzsébe, hanem egy önálló helminthosporium solani papa Oomycota helminthosporium solani papa be Hawkworth és mtsai A vizsgálatok előzményei Hazánkban a fajtaminősítés korábbi gyakorlata szerint a burgonyavésszel szembeni rezisztenciavizsgálatok az országos fajtakísérletekben fellépő természetes lomb- és gumófertőzéseken alapultak, Hinfner Kálmán munkássága nyomán.

Az utóbbi évtizedekben azonban a meleg és aszályos évjáratok növekvő gyakorisága, valamint a fajtakísérletek hatékonyabb vegyszeres növényvédelme miatt ezzel a módszerrel már nem biztosítható a rezisztenciavizsgálatok folyamatossága. A burgonyavész elleni integrált védelem egyik fontos elemével, a fajták ellenálló képességével genetikai védekezés óta foglalkozom, amikor elkezdtem a burgonya rezisztenciavizsgálatait az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet Növénykórtani Osztályán, Budapesten.

A burgonyafajták állami elismeréséhez nélkülözhetetlen rezisztenciavizsgálatok módszertani nehézségei a természetes fertőzések korlátozott felhasználhatósága, a lombozat és a gumók eltérő rezisztenciája, a fertőzési- és fertőzöttségértékelési módszerekben rejlő bizonytalanságok nagy kihívást jelentettek számomra.

drontal fereghajto adagolasa a giardiasis átvitt formájában

Célkitűzések Kutató-fejlesztő helminthosporium solani papa legfontosabb célkitűzései a következők voltak: 1. A lombozat rezisztenciavizsgálati módszereinek összehasonlító elemzése. A gumók rezisztenciavizsgálati módszereinek összehasonlító elemzése.

A lombozat és a gumók rezisztenciája közötti összefüggés vizsgálata.

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS

A burgonyavésszel szembeni horizontális rezisztencia tartósságának vizsgálata. Egyes környezeti tényezők hatásának vizsgálata a fajták ellenálló helminthosporium solani papa. Államilag elismert burgonyafajták burgonyavésszel szembeni horizontális rezisztenciájának jellemzése mindkét növényi testtájon. A Phytophthora infestans rövid jellemzése A fonalas telepszerveződése alapján hagyományosan gombaként rendszerezett kórokozó heterotallikus szervezet, ivaros szaporodása csak akkor lehetséges, amikor az egymással kompatibilis két párosodási típus A1 és A2 térben és időben egyszerre van jelen.

A valódi gombáktól eltérően vegetatív életciklusára a diploid 2n állapot jellemző. Ivaros szaporodásakor a meiózis az ivarszervekben oogónium, helminthosporium solani papa következik be, így csak az ivarsejtek haploidok.

Az ivaros kölcsönhatás végterméke a vastagfalú oospóra petespóraamely a talajban áttelelve évekig megőrizheti életképességét. A kétostoros, kettős membránnal határolt rajzók túlélési képessége páratlan az élővilágban: vízi életmódról szárazföldire váltanak betokozódás sejtfalképzésselmajd ezt követően áttérnek a gombaszerű, fonalas fejlődésre.

A kórokozó alkalmazkodóképessége is figyelemre méltó, ugyanis életciklusa a külső körülményekhez igazodik: az helminthosporium solani papa bő tápanyagellátás esetén csíratömlővel, kevés tápanyag mellett primer sporangiummal csírázik, ez utóbbi pedig vizes közegben rajzókat fejleszt, míg szárazabb, tápdúsabb környezetben közvetlenül csíratömlőt hajt.

A micéliumon képződő sporangiumtartókról sporangiumok fűződnek le 1. Az elsősorban burgonyára specializálódott parazitának, eltérő fiziológiai rasszai révén, nagyfokú a fajtaspecializációja: egy-egy helminthosporium solani papa csak bizonyos burgonyafajtákat képes megbetegíteni, másokat viszont nem. A rasszmeghatározást rendszerint úgynevezett differenciáló gazdanövénysorral végzik, melyben a burgonyagenotípusok eltérő fitoftórarezisztencia-géneket domináns R-gének hordoznak.

bélféreg labőreredmeny

Flor gén génnel szembeni gene-for-gene elmélete alapján az egyes rasszokat aszerint, hogy melyik R-gén rezisztenciáját képesek feloldani, az illető R-gén számával látták el. Ennek megfelelően az 1-es rassz a recesszív r-génesazaz általánosan fogékony fajtán helminthosporium solani papa az R1-gént, az 1. A kórokozó gazdanövényköre és a betegség kialakulása, tünetei A P. helminthosporium solani papa

A szántóföldi növények betegségei

Újabban az Egyesült Államokban üvegházban nevelt petúnián Petunia x hybrida Hort. Fertőzésre kerekféreg színezés, hűvös és csapadékos időjárásban a burgonyavész járványos fertőzése állandó fenyegetést jelent.

A fertőzés legtöbbször légáramlatokkal érkező sporangiumokkal történik, melyek a növény hajtásain, levelén lévő vízcseppben közvetlenül csíratömlővel vagy közvetve rajzóspórákkal csíráznak. A közvetlen konídiumszerű csírázás hőmérsékleti optimuma 24 °C, míg a rajzóspóraképződésé °C-ra tehető Mizubuti és Fry Ullrich szerint a sporangiumok kialakulásához 8 °C-ot meghaladó léghőmérséklet és legalább 8 órás telített páratartalom szükséges.

Ahol az ivaros kölcsönhatás előfordul, ott a talajban áttelelő oospórák is elsődleges fertőzési források lehetnek. Az egyik évről a másikra, illetve a nagy földrajzi távolságokra való terjedés leggyakrabban micéliummal fertőzött gumóval történik.

Fontos információk