Férgek fajai az emberek kromoszómáiban. Élet és tudomány - A manipuláció mesterei

férgek fajai az emberek kromoszómáiban

Kromoszómák[ szerkesztés ] A humán genom 46 kromoszómából áll, melyeknek mindegyike több ezer gént és intergénikus szakaszt tartalmaz. Az intergénikus szakaszok tartalmazhatnak szabályozó szekvenciákat és hulladék DNS-t is.

Navigációs menü

Az autoszómák csökkenő sorrendben vannak számozva. A testi sejtek minden autoszómából tartalmaznak egy példányt mindkét szülőtől, illetve egy X-kromoszómát az anyától, és vagy egy X-et, vagy egy Y-t az apától. Így jön ki az emberi os kromoszómaszám.

Gének[ szerkesztés ] Azon gének számát, melyek fehérjét kódolnak, 20   közé becsülik. Ez a szám kezdetben  nél is több volt, viszont a genom szekvenálási stratégiák fejlődésével, a gének szabályozásában megfigyelt komplexitással ez a szám tovább csökkenhet. Meglepően, a humán genomban kevesebb gén található, mint egyes, az embernél alacsonyabbrendű fajokban féreg és gyümölcslégy.

Azonban az emberi sejtek fokozottabban használják az alternatív splicing mechanizmusát, így egy génből több fehérje terméket is létrehozhatnak.

Humán genom

A humán proteom is sokkal nagyobb, mint az előbb felsorolt élőlényekben. A legtöbb humán génben számos exon található, és az intronok is sokkal hosszabbak az exonoknál.

klassifikasi nemathelminthes berdasarkan

A humán gének a kromoszómákon belül egyenlőtlenül vannak elosztva. Minden kromoszóma tartalmaz génekben gazdag és szegény régiókat, melyek összefüggésben vannak a kromoszóma sávokkal és a GC-tartalommal. Ennek a nem véletlenszerű géndenzitási mintázatnak a jelentősége nem igazán ismert. Szabályozó szekvenciák[ szerkesztés ] A humán genomban számos szabályozó szekvencia van, melyek kulcsszerepet játszanak a génexpresszióban, azaz a gének kifejeződésében.

platyhelminthes általános élőhely

Ezek tipikusan rövid szakaszok, melyek általában a gének közelében helyezkednek el. Annak a megértése, hogy ezek a szekvenciák hogyan működnek együtt, hogyan alkotják a gén expressziós hálózatot, az a komperatív genomikai kutatások feladata.

Halhatatlan féreg

A géneken és az ismert szabályozó szekvenciákon kívül genomunk tartalmaz funkciótlan illetve jelenleg nem férgek fajai az emberek kromoszómáiban funkciójú DNS-régiókat. Nagy részük ismétlődő szekvenciákból áll, transzpozonokból és pszeudogénekbőlde van egy nagy hányad, mely semmilyen besorolás alá sem esik. Ezen szekvenciák nagy része evolúciós maradványként tekintettek, melyeknek semmi szerepük sincs, és ezeket gyakran nevezték összességében hulladék DNS-nek.

Azonban az Encore projekt feltárta ezen feleslegesnek gondolt génszakaszok funkcióját.

Humán genom – Wikipédia

A Nature legfrissebb számában ismertetett, az egykori Humán Genom Projekthez hasonlóan ambiciózus feladatot felkaroló, ám az utóbbi évtizedben kifejlesztett legmodernebb technikákat is felhasználó megaprojekt, az ENCODE bebizonyította: a kétkedőknek volt igazuk.

Az ENCODE legfontosabb számszerű eredménye az, hogy az emberi DNS-nek legalább 80 százalékához konkrét funkció rendelhető - még ha e funkciót sok férgek fajai az emberek kromoszómáiban nem ismerjük is pontosan. Az emberi genom eme "sötét anyagáról" a Science is több cikket közöl. Feladat köthető ugyanis valamennyi olyan kromoszóma-régióhoz, amely a fehérjekódoló DNS-szakaszok kifejeződésének szabályozásában részt vesz akár serkentő, akár gátló módon.

S bár szerepükre csak az utóbbi évek felfedezései nyomán kezd lassan fény derülni, szinte bizonyosan funkcióval rendelkezik az férgek fajai az emberek kromoszómáiban.

Tartalomjegyzék

DNS microarrayt alkalmazó kutatások kimutatták, hogy a nem-kódoló régiók nagy részletei átíródnak RNS -be, [1] mely azt jelentheti, ezen transzkriptumoknak ismeretlen funkciójuk van. Mivel az emlős genomok között vannak evolúciós maradványok, és ezek nem magyarázhatók kizárólag a kódoló régiók felhasználásával, ezért valószínűsíthető a nem-kódoló szakaszok férgek fajai az emberek kromoszómáiban jellege.

Variáció[ szerkesztés ] A humán genetikus variációkról szóló kutatások az egypontos nukleotid-polimorfizmusra angolul: Single Nucleotide Polymorphism, rövidítve SNP fókuszáltak, melyek egyszerű báziskicserélődések a kromoszómákon. A legtöbb vizsgálat szerint az SNP-k száma és bázispár között van az eukromatikus régiókban, habár nem mutatnak homogén eloszlást.

A genomikus lókuszok és bizonyos típusú ismétlődő szekvenciák hossza nagyfokú variabilitást mutat az emberek között, mely így a DNS ujjlenyomatnak és az apasági tesztnek az alapját jelentik.

férgek fajai az emberek kromoszómáiban széles spektrumú parazita tabletta

A heterokromatikus régiók, melyek nagyságát néhány száz millió bázispárra becsülik, ugyancsak jelentős variabilitást mutatnak habár megjegyzendő, hogy a jelenlegi technikákkal az ismétlődések miatt nem szekvenálhatók pontosan. Ezen szakszok nem tartalmaznak géneket, és nem valószínű, hogy jelentős fenotípusos jegyeket okoznak.

A legtöbb őssejtekben bekövetkező mutáció életképtelen embriót eredményez, azonban a genetikai betegségek tekintélyes részét nagy méretű genomikus abnormalitások okozzák. Az autoszomális kromoszómák betegségei például a Down-szindróma. A nemi kromoszomális betegségek közé tartozik a Turner-szindrómaKlinefelter-szindróma.

Aktuális számunk

De általában a genetikai betegségeket monogénes, poligénes azaz multifaktoriális és kromoszómális betegségekre oszthatjuk.

A legtöbb emlős számos génen osztozik. A csimpánz genom kb. Átlagban, egy tipikus emberi fehérjét kódoló gén enterobiosis kenet, ahonnan aminósavban különbözik a csimpánz megfelelőjétől.

Nyolcvanmillió év szex nélkül

Csak az emberi gének egyharmadának van ugyanolyan fehérje produktuma, mint a csimpánzban lévő megfelelőjének. A legfőbb különbség a két faj között a 2-es kromoszómamely a csimpánz es és as kromoszómák fúziójának eredménye. Evolúciós bizonyítékok azt is mutatják, hogy emberben és más főemlősökben a színlátás fejlődése csökkentette a kifinomult szaglás fontosságát.

Azonban evolúciós kutatásokban is kulcsszerepe van, hiszen a mitokondriumok kutatásával állították fel a mitokondriális Éva hipotézisét is.

A manipuláció mesterei

Ez az arány sokkal nagyobb, mintsem kizárólag a fehérjekódoló férgek fajai az emberek kromoszómáiban magyarázni lehessen. Ebből arra lehet következtetni, hogy a genom további funkcionális részeket tartalmaz nemtranszlált régiók, szabályozó elemek, nem fehérjekódoló gének, kromoszómális szerkezeti elemek. Initial sequence of the chimpanzee genome and comparison with the human genome Nature

Fontos információk