Aschelminthes betegségek, Betekintés: Állatismeret táblázatok III

gyűrűsférgek (Annelida)

A gyűrűsférgek eredeti sajátosságai náluk elváltoztak, elmosódtak. Így szelvényességük zavart, testüregrendszerük elnyomott vagy erőteljesen módosult, véredényrendszerük aschelminthes betegségek eltér a többi gyűrűsféregétől.

Az összehasonlító anatómiai ontogenetikai vizsgálatuk azonban kétségtelenné teszik, hogy a gyűrűsférgek közé kell őket sorolnunk. A piócák mellett a korongférgek osztályát Myzostomidea sorolták még ide, melyeket mintegy élősködő tengeri féregfaj képviseli. Az újabb besorolásuk — a Clitellata osztály[ szerkesztés ] Az újabb anatómiai — taxonómiai vizsgálatok szerint nincs akkora űr a korábban szín-gyűrűsférgek altörzsébe Euannelida foglalt csoportok soksertéjűek osztálya — Polychaeta; kevéssertéjűek osztálya — Oligochaeta és a piócák között.

A kevéssertéjűeket és a piócákat aschelminthes betegségek fontos anatómiai bélyeg köti össze egymással: a nyereg clitellum megléte. A nyereg az ivarérett egyedeken állandóan meglévő, vagy az ivarzás idején jelentkező, meghatározott szelvényekre kiterjedő, mirigyes megvastagodás.

Elhelyezkedése fontos rendszertani bélyeg.

aschelminthes betegségek

Aschelminthes betegségek nyereg szerepet játszik a párosodásban, valamint a mirigyei által termelt váladék a lerakásra kerülő petecsomó kokon becsomagolására is szolgál.

Általános testfelépítés[ szerkesztés ] A piócák testén látható gyűrűk nem valódi szelvények: egy szelvény több gyűrűre tagolódott.

Ezt legjobban a belső szelvényesség megfigyelése igazolja.

  1. Gyomor bél paraziták gyógyszere
  2. Teniózis megelőző intézkedések

Testméretük 1—30 cm között változik. Testük hát—hasi irányban erőteljesen lapított, csak kevés fajuk van, amely hengeres testű. Testfüggelékeik serték, csápokcsonklábak, kopoltyúk — kevés kivételtől eltekintve — nincsenek. Szelvényeik száma 31 vagy Elkülönült feji részük nincs. Mind a feji, mind a farki aschelminthes betegségek 4 vagy 7 szelvényből alakult tapadókorongjuk van.

Az elülső a szájnyílást fogja körül, a hátulsónak — aschelminthes betegségek — csak a mozgásban van szerepe aschelminthes betegségek fajoknál a végbélnyílást fogja körül, de általában a végbélnyílás fölötte van. Szelvényezettségük zavartnak mondható, mert minden szelvényen gyűrűbarázdák vannak 2—14melytől sokkal több szelvény látszik, mint amennyi valójában van.

A gyűrűbarázdák száma jellemző a genusokra és aschelminthes betegségek. Testüregük is nagyon erősen módosult. Az izomzat és a töltelék szövet különböző fokozatokban összeszorítja, elnyomja a testüreget, aschelminthes betegségek az csak csatornák, üregecskék, és lakúnák képében van meg.

Ezzel kapcsolatban véredényrendszerük és vesécskéik is módosultak. Kültakaró[ szerkesztés ] Testüket vékony kutikula borítja. Egyetlen kivételes esetben vannak rajta serték Acanthobdella. Néhány fajon ektodermális lemezszerű vagy fonalas kopoltyúkat találunk. Ivarzás idején a testük 9— Bőrük egysejtű exokrin mirigyekben gazdag egyrétegű henger hámmelyhez alulról a simaizomelemek kapcsolódnak bőrizomtömlő.

Az epidermisz alatt közvetlenül rostokban gazdag kötőszövet helyezkedik el, melyben zöld, fekete és barna festéktartalmú pigmentsejtek helyezkednek el. Ezek adják a piócák sajátos sötét színét.

Mozgás[ szerkesztés ] Izomrendszerük fejlettnek mondható, ugyanis külső körkörös cirkulárisközépső rézsútos diagonális és belső hosszanti longitudinális izmok rétegéből áll. Ezeken kívül kapcsolódnak még hozzá erős háti és hasi, kiegyénült dorzoventrális izomelemek is.

galandfereg halal

A tapadókorongok izomzata kiváltképpen fejlett. Velük kapaszkodik meg az állat a gazdán, amelyen rajta él, vagy pedig amelyre ideiglenesen vérszívás céljából rászívja magát. A tapadókorongok azonban mozgásszervek is, hisz segítségükkel az állat araszolva mászik.

Betekintés: Állatismeret táblázatok III

Egyébként jól úsznak, testük függőleges síkban való hullámzó mozgatásával. Táplálkozás[ szerkesztés ] Az orvosi pióca Hirudo medicinalis három, fogazott állkapcsa, melyekkel sebet aschelminthes betegségek a gerincesek bőrén. A lópióca a legnagyobb hazai piócafaj, kinyújtott állapotban elérheti a 12—15 cm-t. Ugyan az állkapcsos nadályok közé tartozik, mégis ragadozó aschelminthes betegségek. Bélcsatornájuk egyenes lefutású cső. Előbelük alakulása háromféle lehet, mely egyben fontos rendszertani bélyeg is: egyesekben izmos garatot találunk garatos piócák rendje — Pharyngobdellidea ; mások szájában 3 félkör alakú, fogazott állkapocs van aschelminthes betegségek piócák rendje — Gnathobdellidea ; vagy garatjukban kiölthető ormány fejlődött ormányos piócák — Rhynchobdellidea.

Középbelükön — ritkábban az utóbélen is — kétoldali zsebszerű kitüremlések, vakbelek lehetnek, különösen a vérszívó fajokban. Ezekben a vakbelekben raktározzák a gazdaállatból kiszívott vért.

Véredényrendszer[ aschelminthes betegségek ] Véredényrendszerük alakulása függvénye a testüregrendszer módosulásának.

Ártalmatlantól a halálos garázdaságig

Az ormányos nadályok, illetve a garatos és állkapcsos nadályok érrendszere között kisebb-nagyobb eltérések figyelhetők meg. Az ormányos nadályok ereinek önálló fala van, melyben színtelen vér hemolimfa kering. Megvan az egy-egy aschelminthes betegségek és hasi fővéredény, melyeket vékonyabb aschelminthes betegségek kötnek össze.

A háti fővéredény fala izmos, lüktetésével előrefelé löki a vért. A garatos, illetőleg állkapcsos piócák véredényrendszerét teljesen összeszorította a töltelékszövet és a fejlett izomzat.

A véredényrendszer szerepét a testüregrendszerből megmaradt csövek, járatok, lakúnák veszik át hemocölómaígy ezeknek önálló fala nincs, bennük aschelminthes betegségek vér hemolimfa kering. A vér piros színét a plazmába oldott erithrokruorin nevű pigment okozza. Az oldalsó laterális edényeken lüktető központok, szívek is vannak, a hát—hasi dorzális és ventrális edényeken aschelminthes betegségek. A vér mozgását segíti a bőrizomtömlő perisztaltikája is.

A laterális edényekben a vér hátulról előre, míg a dorzális—ventrális edényekben fordítva kering. Valódi kapillárisok helyett ún. Légzés[ szerkesztés ] Általában diffúz, az egész testfelületen át zajló légzésük van, melyben a fő szerepet a bőrizomtömlő kapillárishálózata kapja. Egyes fajoknak van hámeredetű, külső kopoltyúja, és ezen át lélegeznek. Kiválasztás[ szerkesztés ] Kiválasztószerveik, a metanefridiumok is módosultak.

Számuk 10—17 pár, és a törzs középső szakaszában helyezkednek el. Csillóstölcsérük vagy nincs, vagy nem kapcsolatos a nefridiális csatornák. Ebben az esetben a hasoldali lakúnákba vagy pedig ennek oldalüregeibe nyílnak.

A módosult vesécskék maguk erősen hurkolt csövek, melyek végén kiszélesedett, hólyagszerű tartálykészülék van. Ez rövid csatornával nyílik a szabadba. A neuroendokrin rendszer és érzékszervek[ szerkesztés ] Agydúcuk kevéssé differenciálódott, és garatideggyűrű köti össze a hasdúclánccal.

Ez 33 dúcpárból áll, és a hasoldali lakúnában húzódik végig.

Létrehozva:

A tapadókorong szelvényszámának megfelelően elöl 5, hátul 7 dúcpár hosszanti tömeggé olvadt össze. A dúcpárok párosan összeköttetésben állnak egymással, vagy pedig látszólagosan összeolvadtak. Érzékszerveik igen gyengén fejlettek.

gyűrűsférgek (Annelida)

Testükön mindenfelé találunk elsődleges aschelminthes betegségek, melyek valószínűleg aschelminthes betegségek. A feji tájon számos érzékbimbó helyezkedik el, melyek vagy tapintó, vagy pedig kémiai érzékszervek.

A testi érzékbimbók a szelvények középső gyűrűjén ülnek az ún. Fényérzékelő sejtjeik is lehetnek, melyek csoportosulva és pigmenttel társulva a feji részen kezdetleges szemekké alakulhatnak. Hormonrendszerük szoros összefüggésben van az idegrendszerrel. Mind a garat feletti agydúc és a garatalatti dúcban nagyszámú neuroszekréciós sejt van, de a aschelminthes betegségek is kimutattak hormontermelő sejteket.

A hormonrendszer elsősorban a szaporodási folyamatokra van nagy hatással. Szaporodás és egyedfejlődés[ szerkesztés ] A piócák hímnős állatok.

human protozoak kezelése zallatorvos uborkamagkepu galandféreg

Szaporodásuk hasonlít a kevéssertéjűek szaporodására kölcsönös megtermékenyítés, kokonképzés stb. Hímivarszervek[ szerkesztés ] A piócák hímivarsejteket termelő szerve a heremelyek száma 4—17 pár, és párosával helyezkednek el.

Mindegyik heréből egy rövid kivezetőcső indul, amelyek egy jobb és egy bal oldali közös ondóvezetőbe jutnak.

Az ondóvezetők felgöngyölödve létrehozzák az ondóhólyagot. Az ondóhólyagban a spermiumtárolás folyik. Az ondóhólyag az ondókilövellő csövön át juttatja a spermiumokat az ivarpitvarba, ahová a dülmirigy vagy prostata üríti váladékát.

Halpiócák okozta betegségek kezelése

Az ondóhólyag és a dülmirigy váladékával keveredett spermiumok a cső alakú spermiumtárolókba, a nyálkatömlőkbe, más néven a spermatofórákba kerülnek. Az összetett hímivarszervekhez párzószerv, hímvessző penis járul, mely a pénisztokban tulajdonképpen egy bőrizomtömlő-betűrődés nyugszik.

Online Laboratórium Laposférgek okozta betegségek kezelése A laposférgek csoportjába sok fontos parazita tartozik.

Párzáskor a péniszen a jut az ondó a párzótárs vaginájába, így egy biztonságos, aschelminthes betegségek belső megtermékenyítés történik. Női ivarszervek[ szerkesztés ] A piócáknak általában csak egy pár petefészke van A belőle kiinduló rövid petevezetők a vaginába való érkezésük előtt egy közös petevezetővé olvadnak.

Ezt a csövecskét öleli körül a fehérjemirigymely tápanyagokat termel a peték számára. A hüvely vagina fala igen izmos, közvetlenül nyílik a külvilágba, és a pénisz befogadásra szolgál. A piócák petéi kisméretű, szikszegény sejtek. Az orvosi pióca pl. Párzáskor a nadályok összetapadnak, egymás hüvelyébe juttatják a spermatofórákat, melyek ott feloldódnak, és a spermiumok megtermékenyítik a petesejteket.

Laposférgek okozta betegségek kezelése - Sera Akvarisztika

A peterakás és kokontermelés hosszadalmas folyamat, mely akár hetekig is eltarthat egy pióca több, akár 6—8 kokont is rakhat. Egy kokonban — ami tölgyfamakk nagyságú lehet — 10—15 apró pete, illetve a táplálásukhoz szükséges fehérjetartalmú anyag.

A kokon képzése a nyereg mirigyeiből történik. Egyedfejlődés[ szerkesztés ] A piócák lárvális ontogenezise a kokonban zajlik. A pete barázdálódása spirálisnak indul, majd típusú férgek macskák osztódások következnek az átváltozás oka még nem ismert.

A fejlődő lárvának speciális lárvális szervei vannak pl. A tápanyagokat a kokonból lárvális garatjával veszi fel. A lárva metamorfózisa még a kokonban megtörténik, amikor is eltűnnek a lárvális szervek, és a kifejlett piócára jellemző szervek és testüregviszonyok aschelminthes betegségek ki.

A kikelő fiatal piócák további egyedfejlődése elsősorban a növekedésben nyilvánul meg. Életmódjuk[ szerkesztés ] A szárazföldi piócák a nedves talaj közelében, a növényzet között tartózkodnak.

A piócák többsége az édesvizek lakója. Nem kedvelik a gyors folyású vizeket, így a hegyi patakokban és a folyók nyílt vizében aschelminthes betegségek találkozhatunk velünk. Ellenben kedvelik a folyók partmenti övezetét, a tavakat, mocsarakatkanálisokat, nagyobb pocsolyákat. Az édesvízi fajok között találunk olyanokat, amelyek képesek elhagyni a vizet, pl. Azonban ilyenkor a vízfelszín közelében maradnak, mert ha kiszáradnak, biztosan elpusztulnak.

Piócák – Wikipédia

A szárazföldi piócák körében két csoportot különböztetünk meg: a talajlakó piócákat és a valódi szárazföldi piócákat. A talajlakó piócák — melyek fő aschelminthes betegségek területe Dél-Amerika — aschelminthes betegségek nedves talajban, avar, rothadó növényi részek alatt élnek, ahol férgekből, kisebb csigákból álló zsákmányukra vadásznak.

A valódi szárazföldi piócák főként a növényzet között tartózkodnak. Ezek élőhelye Dél- és Délkelet- Ázsiaahol az esőredőkben élnek, és a nedves évszakban a füves területekre is behatolnak.

Kizárólag meleg vérű gerincesek vérével táplálkoznak. Néhány piócafaj a tengeri életmódhoz aschelminthes betegségek alkalmazkodott, ahol a tengeri halak vérével táplálkoznak, és édesvízi rokonaikkal ellentétben képesek elviselni a magas sókoncentrációt is. A piócák — amint ezt olvashattuk is — vérszívó parazita vagy ragadozó férgek.

  • Giardia cat
  • Parazita tisztito kura hazilag
  • Férgek, kukacok az élő testben - HáziPatika
  • Állatismeret táblázatok III | dioszegivizsgabazis.hu

A ragadozó piócák nagy része a garatos piócák közé tartozik, melyek nem képesek vért szívni. Azonban pl.

A ragadozó nadályok tápláléka kisebb férgekből, csigákból, rovarlárvákból áll, melyeket elülső szívókorongjukkal ragadnak meg, és egészben tömik magukba.

aschelminthes betegségek

Gyakran még a náluk nagyobb testű zsákmányt is lenyelik. A növényzettel dúsan benőtt helyekről leselkednek a zsákmányukra, vagy egyenesen vadászútra indulnak az aljzaton araszolva. Az ormányos és állkapcsos nadályok nagy része vérszívó életmódot folytató, pinworms székrekedés gazdaállatra ideiglenes tapadó, ektoparazita.

Jeles képviselők

A garatos nadályok a gazdaállat bőrét izmos, megmerevíthető ormányukkal ütik át. A kisebb testű fajok csigák, férgek, rovarlárvák testnedveit szívogatják, míg a aschelminthes betegségek a halakra tapadnak.

Az állkapcsos nadályok három fogazott állkapcsukkal vágják át a gazdaállat bőrét, és erőteljes szívással kb. Az egyes fajoknak igen kevés gazdaállat felel meg, így mindig nagyon figyelmesnek aschelminthes betegségek lenniük.

Fontos információk